Polgári nevén Alecia Moore 1979. szeptember 8-án született a Philadelphiához közeli Doylestown városában. A közhiedelemmel ellentétben későbbi művésznevét nem hajszíne miatt kapta, hanem már kislány korában ráragadt a Pink név. Zenészcsaládban nőtt fel, így már tizenhárom évesen a zenész klubok állandó szereplője volt, kezdetben táncosként, majd a Schools Of Thought zenekar háttérénekeseként. Tizennégy évesen már saját dalokat írt, és egy helyi Dj megengedte neki, hogy péntekenként fellépjen a Club Fever nevű szórakozóhelyen.

Itt figyelt fel rá az MCA igazgatója, és elhívta a Basic Instinct R&B csapat énekesválogatására. Pink annak rendje és módja szerint elnyerte az állást, sajnos a banda hamarosan feloszlott. Később az énekesnő a Choice nevű csapatban próbálkozott, ami Babyface kiadójánál próbált befutni. A reményteli trió tagjai azonban a zenével kapcsolatos nézeteltérések miatt külön karrierbe fogtak. A Choice mégis fontos mérföldkő Pink karrierjében: a stúdiófelvételek során figyelt fel rá Daryl Simmons producer, aki felkérte egy dal megírására. Ez a kapcsolat később szerződéshez vezetett a L.A. Reid kiadóval.

Debütáló lemeze 2000-ben jelent meg Can’t Take Me Home címmel, számos neves szerzőtárs és producer közreműködésével. Az album viszonylag nagy sikert aratott, főleg az olyan slágereknek köszönhetően, mint a There U Go, a Most Girls és a You Make Me Sick. Ebben az időszakban Pink az ’NSync-kel turnézott együtt, de rövidesen beleunt a tinisztárok életébe és váltani akart. Miközben második lemezén dolgozott, elvállalta a Moulin Rouge című filmzenén szereplő Patti LaBelle feldolgozás, a Lady Marmalade egyik szólamát Christina Aguilera, Mya és Lil’Kim oldalán. Amellett, hogy a dal meghozta a Grammy és az MTV Video Music Award díjakat is Pinknek, elindította az igazi világhírnév felé. A második albumát bevezető kislemez, a Get The Party Started azóta is a generáció egyik bulihimnusza. A 2001-es Misundaztood-on Pink egy még kiforrottabb, markáns hangzásvilággal és rendkívül személyes hangvételű szövegekkel jelentkezett. A korong túlszárnyalta a debütáló lemez sikereit és világszerte több, mint 12 millió példányban kelt el, ami nagyban volt köszönhető a 4 Non Blondes egykori énekesnője, Linda Perry közreműködésének.

Pink következő lemezére ugyan két évet kellett várniuk a rajongóknak, de az énekesnő így sem hagyta őket hallgatnivaló nélkül. A William Orbittal közösen készített Feel Good Time (A Charlie Angyalai – Teljes gázzal című film betétdala) akárcsak a Lady Marmalade, telitalálat volt.

2003 végén jelent meg az énekesnő harmadik nagylemeze, amin a már jó bevált Linda Perry mellett néhány punk is csatlakozott a felvételekhez, így a Rancidos Tim Armstrong és a Blink 182 dobosa, Travis Barker. A lemez kapcsán Pink 2004-ben elindult első önálló, nagyszabású turnéjára, melynek keretében Budapestre is ellátogatott 2004. április 5-én.